NyitólapKeresésemail

NyitólapKeresésemail

szabadkomuvesseg.jpg
szabadkomuvesseg.jpg

Páholyok

A Magyarországi Nagyoriens szervezetén belül a tagok különböző érdeklődésű csoportokban, úgynevezett szabadkőműves páholyokba tömörülve dolgoznak.

 

A Magyarországi Nagyoriens története

A Magyarország Nagyoriens Nagypáholy 1871-ben alakult. A Fővárosi Bíróság 1991-ben mint kulturális egyesületet ismét nyilvántartásba vette Magyar Nagyoriens néven. Törvényes működését engedélyezte. A rend, mint intézmény független, a szabadkőművességnek az európai kontinensen legelterjedtebb latin ágához kötődik. A Francia Nagyoriens 1992-ben a múlt századi pátenst megerősítette és rendünket a korábbi Nagypáholy jogfolytonos jogutódjának ismerte el. A magyar szabadkőművesség jogfolytonosságát Franciaország Nagypáholyának is köszönheti, amely 1956-tól lehetőséget adott egy Párizsban, magyar nyelven, „755. Martinovics” név alatt dolgozó páholy, megalakítására. Ez a páholy több mint harminc éven át az egyedüli törvényes, magyar szabadkőműves páholy volt Európában, és talán az egész világon. Franciaország Nagypáholya (Grande Loge de France), Franciaország Nagyoriense (Grand Orient de France) és a belga szabadkőműves rendek (Grand Orient de Belgique és Grande Loge de Belgique) erkölcsileg és anyagilag is tevékenyen hozzájárultak ahhoz, hogy 1992-ben a Magyar Nagyoriens újjáalakuljon.

 

A Martinovics páholy bemutatkozása

A Martinovics Ignácról elnevezett szabadkőműves páholy a Magyarországi Nagyoriens legrégibb szervezete, egyszersmind az egyetlen 1908. óta kisebb-nagyobb megszakításokkal, de folyamatosan működő magyar páholy.

A MARTINOVICS páholy 1908. május 25-én kelt alapító nyilatkozata szerint. “ A művelt, gazdag es független, modern Magyarország érdekében óhajtjuk a kölcsönös megértés alapján, egyirányú közös működésre egyesíteni a testi es szellemi munkának szolidaritását, a dolgos polgárság demokratikus hagyományaival. Ezért választottuk új páholyunk címeréül a szabadkőműves Martinovicsnak, a radikális demokrácia, es a szabadelvű felvilágosodás mártírjának nevet.”

A Martinovics páholy első korszakában nyolcvannyolc tagot számlált. Köztük volt:
Ady Endre, Bíró Lajos, Bölöni György, Csáth Géza, Lengyel Géza, Nagy Endre, Reinitz Béla, Szini Gyula, Schöpflin Aladár, Czóbel Ernő, Rózsa Ede, Zigány Zoltán, Beck Sámuel, Halasi Béla, Harkányi Ede, Székely Artúr, Conrád Gyula, Iván Miklós, Jászi Oszkár és Sándor Pál.

 

A Jászi Oszkár páholy bemutatkozása

A Jászi Oszkár szabadkőműves páholy 1991-ben a Magyarországi Nagyoriens újraalakulásakor annak egyik alapító páholya volt. Jászi Oszkár nevének megválasztásával jelezni kívántuk, hogy páholyunk elsődleges célja a magyar és európai társadalom, a politikai, gazdasági, kulturális folyamatok vizsgálata, analízise és feldolgozása. Kötelességünknek tekintjük, hogy a fejlődés érdekében megnyilvánuljunk. A szabadkőműves elvek megtiltják a hétköznapi pártpolitikára vonatkozó megjegyzéseket, de lehetőségünk van a társadalmat érdeklő általános vagy egyedi kérdésekről nyilatkozni, véleményünket a közvélemény elé tárni. Hiszünk abban, hogy új, másfajta megközelítésben hasznosak lehetünk egy-egy társadalmi probléma megoldásában.

 

A Zsolnay páholy bemutatkozása

A pécsi szabadkőműves műhely - a jelenlegi páholy szellemi bázisa -  2002-ben alakult hét testvér részvételével. A műhely tagjai a kezdetektől egyetértettek abban, hogy a páholynak nevében is kötődnie kell Pécshez és a város szabadkőműves múltjához, úgyhogy Zsolnay Vilmost, Pécs kiemelkedő jelentőségű egykori polgárát, a jelentős szabadkőműves család fejét választotta névadójának.

 A Zsolnay páholy első tagjai a Magyar Nagyoriensen belül működő Humanitas páholy tagjai közül kerültek ki, új páholyuk a Magyar Nagyoriens védelme alatt áll. 2004 nyarán a rituális szabályokat követve - a Mecsek erdeiben - az akkori nagymester jelenlétében megalakult a pécsi Zsolnay Vilmos Szabadkőműves Páholy. A páholy jó barátságot kíván ápolni a többi szabadkőműves renddel, a társadalmi és civil szervezetekkel, egyházakkal és minden jóakaratú emberrel. 

Az alapító mesterek egyetértenek abban, hogy a szabadkőművesség jelentős történelmi és metafizikai hagyományokkal rendelkező mozgalom, mely egyike korunk igen kisszámú tradicionálisan iniciatikus szerveződésének. Éppen ezért a Zsolnay páholy alapítói fontosnak és szükségesnek találják, hogy munkáikon rendszeresen és intenzíven foglalkozzanak a szabadkőművesség metafizikai hagyományával. Úgy vélik, azzal is faragnak a durva kövön, ha munkatábláikat, illetve az általános értelemben vett templomi munkát szabadkőműves szimbólummagyarázatokkal, metafizikai problémák megvitatásával és a rítus mélyebb megismerésével egészítik ki. Hisznek benne, hogy a rítus önmagában is közege a spirituális transzmissziónak, ami a beavatás lényege. De arról is meg vannak győződve, hogy a rítus értelmének átlátásával a szellemi javak átadása és átvétele könnyebbé válik. A páholy jelszava: Sapere aude (merj bölcs lenni)!

Fentiek jegyében döntött úgy a Zsolnay páholy hét alapítója, hogy rituális munkáikon egy-egy szentkönyvet, illetve az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát helyezik majd el a templom megfelelő helyén, valamint, hogy az inasok számára kötelezővé teszik a hallgatás évét. Felfogásuk szerint ez utóbbi szabadkőműves hagyomány nem sérti a testvérek közötti egyenlőséget, viszont az avatottakat a gondolkozás aszkézisének erényére neveli.

Az alapítók latin vagy más néven francia rítusú páholyt hoztak létre, ami azt jelenti, hogy mindenkit szívesen látnak maguk között vallásra, felekezetre, származásra és bőrszínre való tekintet nélkül. Vallják, hogy a szabadkőműves kvalitások nem faj- és vallás-specifikusak.

 

Az Universum páholy bemutatkozása

Franciaország Nagypáholyának védnöksége alatt Universum néven, Szegeden 1990. március 4-én páholyt hoztak létre.Az új páholy skót rítus szerint kezdte meg a munkáját, ellentétben a Magyar Szimbolikus Nagypáholy védelme alatt dolgozó johannita páholyokkal.

 

A II. Rákóczi Ferenc páholy bemutatkozása

Páholyunk 1998. februárjában gyújtott fényt, Budapesten, miután 1996. decemberében megalakult egy szabadkőműves háromszög. Műhelyünk II. Rákóczi Ferenc nevét választotta. Erdélyi fejedelemként a magyar nép függetlenségvágyának élő legendája, aki, miután az 1703-1711-es szabadságharcot a Habsburgok durván elfojtották, XIV. Lajos meghívására Franciaországba menekült.

Páholyunk — mely a Magyarországi Nagyoriens tagja, és barátsági egyezmény köti többek között a Francia Nagyorienshez, a Belga Nagyorienshez, a Francia Nagypáholyhoz, a Belga Nagypáholyhoz, valamint a Svájci Nagyorienshez — a különböző nemzetiségű, franciául beszélő Testvérek fogadására hivatott, akik magukénak vallják a szabadkőművesség haladó és liberális értékeit.

La Loge Francophone François Rákóczi II a allumé ses feux à Budapest, Hongrie, en février 1998, suite à la création d’un triangle maçonnique en décembre 1996.

Notre atelier a choisi de se nommer François Rákóczi II car ce prince Transylvain, expression vivante de la volonté d’indépendance du peuple hongrois suite à l’insurection de 1703-1711 réprimée durement par les Habsbourgs, choisit de vivre en exil en France où il bénéficia de l’hospitalité de Louis XIV.

Notre atelier membre du Grand Orient de Hongrie, obédience ayant des accords privilégiés avec le Grand Orient de France, le Grand Orient de Belgique, la Grande Loge de France, la grande Loge de Belgique et le Grand Orient de Suisse notamment, a pour vocation d’accueillir les Frères francophones de toutes nationalités et qui se reconnaissent dans les valeurs de la Maçonnerie libérale et progressiste.

 

A Humanitás páholy bemutatkozása

A budapesti Humanitás Páholyt franciaországi magyar emigránsok és hazai értelmiségiek alapították a Francia Nagyoriens Belfortban működő „Tolerancia és Testvériség” páholyának segítségével 1991-ben. A páholy megalapításában oroszlánrésze volt Nagy Ernőnek, a szociáldemokrata vasesztergályosból az emigrációban feltalálóvá és gyárossá lett szabadkőművesnek, aki szervezőmunkájával és egyéni adományával komolyan hozzájárult, hogy a rendszerváltás után a magyar szabadkőművesség ismét útjára indulhasson. A Humanitás Páholy alapító tagja a Magyarországi Nagyoriensnek, mely a „latin rendű” (azaz a Francia Nagyoriens vagy a Francia Nagypáholy által elismert), francia vagy skót rítusban dolgozó hazai páholyokat tömöríti. A Humanitás Páholy alapítása óta francia rítusban dolgozik belforti anyapáholyához és a Francia Nagyoriens legtöbb páholyához hasonlóan.

A páholy Magyarországon az „adogmatikus” és „liberális” szabadkőművességet képviseli. Ez azt jelenti, hogy tagjaival szemben sem politikai, sem világnézeti elvárásokat nem támaszt, az ilyen jellegű elkötelezettségeket az egyén kizárólagos megítélésének körébe utalja. A tagok a páholyban sem rítus, sem a mindennapi gyakorlat során nem kerülhetnek olyan helyzetbe, hogy származásuk, világnézetük vagy politikai elveik miatt támadások érhetnék őket, vagy akár ezek megvallására kényszerülnének.

A páholy folytatója a katedrálisépítő középkori mesteremberek beavatáson és egymás tanításán, tökéletesítésén, az egymás iránti szolidaritáson alapuló testvériségének. Folytatója a felvilágosodás zászlaját vivő francia és nemzetközi szabadkőművességnek, mely évszázados harcot folytatott az emberi szabadság kibontakozásáért, a polgári jogegyenlőség megteremtéséért, általában az emberi jogokért, és nem utolsó sorban az állam és az egyházak következetes szétválasztásáért. Magyar elődeink ugyanezen célok mellett a magyar nyelv és kultúra intézményeinek megteremtésében komoly szerepet vállaltak, így a nemzeti függetlenség megalapozói voltak.

Napjainkban hazánkban a humanizmus és a felvilágosodás eszméi állandó támadások kereszttüzében állnak. Míg az emberi szabadság és egyenjogúság ellenfelei különféle mozgalmakba és egyházakba tömörülve folytatják harcukat, addig azok, akiknek a szekularizált, modern jogállam vívmányai fontosak, egymástól elszigetelődve egyre inkább az események tehetetlen szemlélőivé és áldozataivá válnak. Az „adogmatikus” és „liberális” szabadkőművesség már háromszáz évvel ezelőtt azt a célt tűzte ki maga elé, hogy soraiba gyűjti ezeket a férfiakat és erejüket összefogva teret biztosít számukra, hogy a páholyon kívüli életük, munkájuk során egymásra támaszkodva, eszmeileg felvértezve nézzenek szembe a szabadság ellenfeleivel.

A páholy tagjai a munka során a rítust közösségformáló hagyománynak tekintik, annak nem tulajdonítanak ezen túlmutató, transzcendens jelentőséget. A rítus segíti a páholymunka valódi tartalmát jelentő közéleti, kulturális és tudományos jellegű viták mederben tartását, hogy azok indulatok nélkül, valódi tanulságok levonása mellett a páholy tagjainak épülésére, intellektuális tökéletesedésére szolgáljanak. A rituális páholymunka során a direkt pártpolitika tilos, de a társadalmat foglalkoztató kérdéseket – egymás politikai érzékenységére is tekintettel – érintjük és megvitatjuk.

A páholy tagja lehet származásra és világnézetre tekintet nélkül minden olyan jó erkölcsű férfi, aki mentes a szélsőséges, kirekesztő eszmék befolyásától és kellő intelligenciával, műveltséggel, vitakultúrával bír ahhoz, hogy a páholy befogadhassa. A Humanitás tagjai kiválasztásánál fő szabályként páholy valamely tagja általi személyes ismertséget tekinti alapnak, de ez nem jelenti azt, hogy elutasít olyan jelentkezőket, akiket a páholy egyetlen tagja sem ismer személyesen, de egyébként a felvételi követelményeknek megfelelnek. A páholyba belépő tagoktól elvárt szabadkőműves fogadalom nem tartalmaz semmi olyat, ami egy humanista beállítottságú, modern, autonóm gondolkodású ember lelkiismeretével, vagy akár a Magyar Köztársaság alkotmányával ellentétes volna. Az a tény, hogy a Humanitás Páholy – a Magyar Nagyoriens többi páholyához hasonlóan – csak férfiakat fogad soraiba, az évszázados hagyományokon és praktikus megfontolásokon alapul, de semmiképpen nem jelenti azt, hogy ne ismerne el a vegyes vagy csak nőkből álló páholyokat, vagy hogy vitatná a nők egyenlőségének eszméjét.

 

A Leonardo páholy bemutatkozása

Leonardo da Vinci olyan kivételes tehetségű géniusz, aki számos örök érvényű művével bizonyította alkotóereje nagyságát és a tökéletesség iránti vágyát. Gondolataival, megfigyeléseivel messze megelőzte korát.
Életműve példa minden szabadkőműves számára, ezért is választotta ez a budapesti páholy a Leonardo nevet.

 

Alvó páholyok:

Egyesüléshez páholy

Az Egyesüléshez páholy ébredésre vár.
Altatva: 2007. március

Magnanimitas – Nagylelkűséghez páholy

A Magnanimitas — Nagylelkűséghez páholy ébredésre vár.
Altatva: 2007. március

 

 

Páholyok

A Magyarországi Nagyoriens szervezetén belül a tagok különböző érdeklődésű csoportokban, úgynevezett szabadkőműves páholyokba tömörülve dolgoznak.

 

A Magyarországi Nagyoriens története

A Magyarország Nagyoriens Nagypáholy 1871-ben alakult. A Fővárosi Bíróság 1991-ben mint kulturális egyesületet ismét nyilvántartásba vette Magyar Nagyoriens néven. Törvényes működését engedélyezte. A rend, mint intézmény független, a szabadkőművességnek az európai kontinensen legelterjedtebb latin ágához kötődik. A Francia Nagyoriens 1992-ben a múlt századi pátenst megerősítette és rendünket a korábbi Nagypáholy jogfolytonos jogutódjának ismerte el. A magyar szabadkőművesség jogfolytonosságát Franciaország Nagypáholyának is köszönheti, amely 1956-tól lehetőséget adott egy Párizsban, magyar nyelven, „755. Martinovics” név alatt dolgozó páholy, megalakítására. Ez a páholy több mint harminc éven át az egyedüli törvényes, magyar szabadkőműves páholy volt Európában, és talán az egész világon. Franciaország Nagypáholya (Grande Loge de France), Franciaország Nagyoriense (Grand Orient de France) és a belga szabadkőműves rendek (Grand Orient de Belgique és Grande Loge de Belgique) erkölcsileg és anyagilag is tevékenyen hozzájárultak ahhoz, hogy 1992-ben a Magyar Nagyoriens újjáalakuljon.

 

A Martinovics páholy bemutatkozása

A Martinovics Ignácról elnevezett szabadkőműves páholy a Magyarországi Nagyoriens legrégibb szervezete, egyszersmind az egyetlen 1908. óta kisebb-nagyobb megszakításokkal, de folyamatosan működő magyar páholy.

A MARTINOVICS páholy 1908. május 25-én kelt alapító nyilatkozata szerint. “ A művelt, gazdag es független, modern Magyarország érdekében óhajtjuk a kölcsönös megértés alapján, egyirányú közös működésre egyesíteni a testi es szellemi munkának szolidaritását, a dolgos polgárság demokratikus hagyományaival. Ezért választottuk új páholyunk címeréül a szabadkőműves Martinovicsnak, a radikális demokrácia, es a szabadelvű felvilágosodás mártírjának nevet.”

A Martinovics páholy első korszakában nyolcvannyolc tagot számlált. Köztük volt:
Ady Endre, Bíró Lajos, Bölöni György, Csáth Géza, Lengyel Géza, Nagy Endre, Reinitz Béla, Szini Gyula, Schöpflin Aladár, Czóbel Ernő, Rózsa Ede, Zigány Zoltán, Beck Sámuel, Halasi Béla, Harkányi Ede, Székely Artúr, Conrád Gyula, Iván Miklós, Jászi Oszkár és Sándor Pál.

 

A Jászi Oszkár páholy bemutatkozása

A Jászi Oszkár szabadkőműves páholy 1991-ben a Magyarországi Nagyoriens újraalakulásakor annak egyik alapító páholya volt. Jászi Oszkár nevének megválasztásával jelezni kívántuk, hogy páholyunk elsődleges célja a magyar és európai társadalom, a politikai, gazdasági, kulturális folyamatok vizsgálata, analízise és feldolgozása. Kötelességünknek tekintjük, hogy a fejlődés érdekében megnyilvánuljunk. A szabadkőműves elvek megtiltják a hétköznapi pártpolitikára vonatkozó megjegyzéseket, de lehetőségünk van a társadalmat érdeklő általános vagy egyedi kérdésekről nyilatkozni, véleményünket a közvélemény elé tárni. Hiszünk abban, hogy új, másfajta megközelítésben hasznosak lehetünk egy-egy társadalmi probléma megoldásában.

 

A Zsolnay páholy bemutatkozása

A pécsi szabadkőműves műhely - a jelenlegi páholy szellemi bázisa -  2002-ben alakult hét testvér részvételével. A műhely tagjai a kezdetektől egyetértettek abban, hogy a páholynak nevében is kötődnie kell Pécshez és a város szabadkőműves múltjához, úgyhogy Zsolnay Vilmost, Pécs kiemelkedő jelentőségű egykori polgárát, a jelentős szabadkőműves család fejét választotta névadójának.

 A Zsolnay páholy első tagjai a Magyar Nagyoriensen belül működő Humanitas páholy tagjai közül kerültek ki, új páholyuk a Magyar Nagyoriens védelme alatt áll. 2004 nyarán a rituális szabályokat követve - a Mecsek erdeiben - az akkori nagymester jelenlétében megalakult a pécsi Zsolnay Vilmos Szabadkőműves Páholy. A páholy jó barátságot kíván ápolni a többi szabadkőműves renddel, a társadalmi és civil szervezetekkel, egyházakkal és minden jóakaratú emberrel. 

Az alapító mesterek egyetértenek abban, hogy a szabadkőművesség jelentős történelmi és metafizikai hagyományokkal rendelkező mozgalom, mely egyike korunk igen kisszámú tradicionálisan iniciatikus szerveződésének. Éppen ezért a Zsolnay páholy alapítói fontosnak és szükségesnek találják, hogy munkáikon rendszeresen és intenzíven foglalkozzanak a szabadkőművesség metafizikai hagyományával. Úgy vélik, azzal is faragnak a durva kövön, ha munkatábláikat, illetve az általános értelemben vett templomi munkát szabadkőműves szimbólummagyarázatokkal, metafizikai problémák megvitatásával és a rítus mélyebb megismerésével egészítik ki. Hisznek benne, hogy a rítus önmagában is közege a spirituális transzmissziónak, ami a beavatás lényege. De arról is meg vannak győződve, hogy a rítus értelmének átlátásával a szellemi javak átadása és átvétele könnyebbé válik. A páholy jelszava: Sapere aude (merj bölcs lenni)!

Fentiek jegyében döntött úgy a Zsolnay páholy hét alapítója, hogy rituális munkáikon egy-egy szentkönyvet, illetve az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát helyezik majd el a templom megfelelő helyén, valamint, hogy az inasok számára kötelezővé teszik a hallgatás évét. Felfogásuk szerint ez utóbbi szabadkőműves hagyomány nem sérti a testvérek közötti egyenlőséget, viszont az avatottakat a gondolkozás aszkézisének erényére neveli.

Az alapítók latin vagy más néven francia rítusú páholyt hoztak létre, ami azt jelenti, hogy mindenkit szívesen látnak maguk között vallásra, felekezetre, származásra és bőrszínre való tekintet nélkül. Vallják, hogy a szabadkőműves kvalitások nem faj- és vallás-specifikusak.

 

Az Universum páholy bemutatkozása

Franciaország Nagypáholyának védnöksége alatt Universum néven, Szegeden 1990. március 4-én páholyt hoztak létre.Az új páholy skót rítus szerint kezdte meg a munkáját, ellentétben a Magyar Szimbolikus Nagypáholy védelme alatt dolgozó johannita páholyokkal.

 

A II. Rákóczi Ferenc páholy bemutatkozása

Páholyunk 1998. februárjában gyújtott fényt, Budapesten, miután 1996. decemberében megalakult egy szabadkőműves háromszög. Műhelyünk II. Rákóczi Ferenc nevét választotta. Erdélyi fejedelemként a magyar nép függetlenségvágyának élő legendája, aki, miután az 1703-1711-es szabadságharcot a Habsburgok durván elfojtották, XIV. Lajos meghívására Franciaországba menekült.

Páholyunk — mely a Magyarországi Nagyoriens tagja, és barátsági egyezmény köti többek között a Francia Nagyorienshez, a Belga Nagyorienshez, a Francia Nagypáholyhoz, a Belga Nagypáholyhoz, valamint a Svájci Nagyorienshez — a különböző nemzetiségű, franciául beszélő Testvérek fogadására hivatott, akik magukénak vallják a szabadkőművesség haladó és liberális értékeit.

La Loge Francophone François Rákóczi II a allumé ses feux à Budapest, Hongrie, en février 1998, suite à la création d’un triangle maçonnique en décembre 1996.

Notre atelier a choisi de se nommer François Rákóczi II car ce prince Transylvain, expression vivante de la volonté d’indépendance du peuple hongrois suite à l’insurection de 1703-1711 réprimée durement par les Habsbourgs, choisit de vivre en exil en France où il bénéficia de l’hospitalité de Louis XIV.

Notre atelier membre du Grand Orient de Hongrie, obédience ayant des accords privilégiés avec le Grand Orient de France, le Grand Orient de Belgique, la Grande Loge de France, la grande Loge de Belgique et le Grand Orient de Suisse notamment, a pour vocation d’accueillir les Frères francophones de toutes nationalités et qui se reconnaissent dans les valeurs de la Maçonnerie libérale et progressiste.

 

A Humanitás páholy bemutatkozása

A budapesti Humanitás Páholyt franciaországi magyar emigránsok és hazai értelmiségiek alapították a Francia Nagyoriens Belfortban működő „Tolerancia és Testvériség” páholyának segítségével 1991-ben. A páholy megalapításában oroszlánrésze volt Nagy Ernőnek, a szociáldemokrata vasesztergályosból az emigrációban feltalálóvá és gyárossá lett szabadkőművesnek, aki szervezőmunkájával és egyéni adományával komolyan hozzájárult, hogy a rendszerváltás után a magyar szabadkőművesség ismét útjára indulhasson. A Humanitás Páholy alapító tagja a Magyarországi Nagyoriensnek, mely a „latin rendű” (azaz a Francia Nagyoriens vagy a Francia Nagypáholy által elismert), francia vagy skót rítusban dolgozó hazai páholyokat tömöríti. A Humanitás Páholy alapítása óta francia rítusban dolgozik belforti anyapáholyához és a Francia Nagyoriens legtöbb páholyához hasonlóan.

A páholy Magyarországon az „adogmatikus” és „liberális” szabadkőművességet képviseli. Ez azt jelenti, hogy tagjaival szemben sem politikai, sem világnézeti elvárásokat nem támaszt, az ilyen jellegű elkötelezettségeket az egyén kizárólagos megítélésének körébe utalja. A tagok a páholyban sem rítus, sem a mindennapi gyakorlat során nem kerülhetnek olyan helyzetbe, hogy származásuk, világnézetük vagy politikai elveik miatt támadások érhetnék őket, vagy akár ezek megvallására kényszerülnének.

A páholy folytatója a katedrálisépítő középkori mesteremberek beavatáson és egymás tanításán, tökéletesítésén, az egymás iránti szolidaritáson alapuló testvériségének. Folytatója a felvilágosodás zászlaját vivő francia és nemzetközi szabadkőművességnek, mely évszázados harcot folytatott az emberi szabadság kibontakozásáért, a polgári jogegyenlőség megteremtéséért, általában az emberi jogokért, és nem utolsó sorban az állam és az egyházak következetes szétválasztásáért. Magyar elődeink ugyanezen célok mellett a magyar nyelv és kultúra intézményeinek megteremtésében komoly szerepet vállaltak, így a nemzeti függetlenség megalapozói voltak.

Napjainkban hazánkban a humanizmus és a felvilágosodás eszméi állandó támadások kereszttüzében állnak. Míg az emberi szabadság és egyenjogúság ellenfelei különféle mozgalmakba és egyházakba tömörülve folytatják harcukat, addig azok, akiknek a szekularizált, modern jogállam vívmányai fontosak, egymástól elszigetelődve egyre inkább az események tehetetlen szemlélőivé és áldozataivá válnak. Az „adogmatikus” és „liberális” szabadkőművesség már háromszáz évvel ezelőtt azt a célt tűzte ki maga elé, hogy soraiba gyűjti ezeket a férfiakat és erejüket összefogva teret biztosít számukra, hogy a páholyon kívüli életük, munkájuk során egymásra támaszkodva, eszmeileg felvértezve nézzenek szembe a szabadság ellenfeleivel.

A páholy tagjai a munka során a rítust közösségformáló hagyománynak tekintik, annak nem tulajdonítanak ezen túlmutató, transzcendens jelentőséget. A rítus segíti a páholymunka valódi tartalmát jelentő közéleti, kulturális és tudományos jellegű viták mederben tartását, hogy azok indulatok nélkül, valódi tanulságok levonása mellett a páholy tagjainak épülésére, intellektuális tökéletesedésére szolgáljanak. A rituális páholymunka során a direkt pártpolitika tilos, de a társadalmat foglalkoztató kérdéseket – egymás politikai érzékenységére is tekintettel – érintjük és megvitatjuk.

A páholy tagja lehet származásra és világnézetre tekintet nélkül minden olyan jó erkölcsű férfi, aki mentes a szélsőséges, kirekesztő eszmék befolyásától és kellő intelligenciával, műveltséggel, vitakultúrával bír ahhoz, hogy a páholy befogadhassa. A Humanitás tagjai kiválasztásánál fő szabályként páholy valamely tagja általi személyes ismertséget tekinti alapnak, de ez nem jelenti azt, hogy elutasít olyan jelentkezőket, akiket a páholy egyetlen tagja sem ismer személyesen, de egyébként a felvételi követelményeknek megfelelnek. A páholyba belépő tagoktól elvárt szabadkőműves fogadalom nem tartalmaz semmi olyat, ami egy humanista beállítottságú, modern, autonóm gondolkodású ember lelkiismeretével, vagy akár a Magyar Köztársaság alkotmányával ellentétes volna. Az a tény, hogy a Humanitás Páholy – a Magyar Nagyoriens többi páholyához hasonlóan – csak férfiakat fogad soraiba, az évszázados hagyományokon és praktikus megfontolásokon alapul, de semmiképpen nem jelenti azt, hogy ne ismerne el a vegyes vagy csak nőkből álló páholyokat, vagy hogy vitatná a nők egyenlőségének eszméjét.

 

A Leonardo páholy bemutatkozása

Leonardo da Vinci olyan kivételes tehetségű géniusz, aki számos örök érvényű művével bizonyította alkotóereje nagyságát és a tökéletesség iránti vágyát. Gondolataival, megfigyeléseivel messze megelőzte korát.
Életműve példa minden szabadkőműves számára, ezért is választotta ez a budapesti páholy a Leonardo nevet.

 

Alvó páholyok:

Egyesüléshez páholy

Az Egyesüléshez páholy ébredésre vár.
Altatva: 2007. március

Magnanimitas – Nagylelkűséghez páholy

A Magnanimitas — Nagylelkűséghez páholy ébredésre vár.
Altatva: 2007. március

 

 


email
Szabadkőművesség - Martinovics páholy