NyitólapKeresésemail

NyitólapKeresésemail

szabadkomuvesseg.jpg
szabadkomuvesseg.jpg

Híres magyar szabadkőművesek

A

Abafi-Aigner Lajos (1840-1909) – könyvkiadó, német és magyar nyelven írta meg a magyar szabadkőművesség történetét

Abonyi Géza (1892-1949) – színművész, több, mint három évtizedig a Nemzeti Színház tagja

Ábrányi Emil (1882-1970) - Karmester, zeneszerző, az Operaház igazgatója.

Ady Endre (1877-1919) – költő

Ady Lajos – pedagógiai szakíró

Ágai Adolf – humorista, lapszerkesztő

Ágoston Péter – jogtudós

Alpár Ignác (1875-1928) – építész, a késő eklektika mestere

gróf Andrássy Gyula (1823-1890) – miniszterelnök

Antal Gábor (1843-1914): teológiai akadémiai tanár, ref. püspök (Dunántúli Ref. Egyházkerület), förendiházi tag

Apáthy István – orvos

Aranka György (1737-1817) – író, költő

Auer Pál – Páneurópai Unió magyar elnöke

 

B

Balassa József (1864-1945) – nyelvész, a Magyar Nyelvőr szerkesztője, számtalan fonetikával foglalkozó munka és szótár szerzője; a Magyarországi Symbolikus Nagypáholy nagymestere

gróf Bánffy György – az Erdélyi református Egyház főgondnoka

Bánki Donáth (1859-1922) – műegyetemi tanár, feltaláló

Bányai Elemér, Zuboly (1875-1915) – újságíró, író. Az orosz fronton halt hősi halált. Budapesten Prohászka Ottokár püspök temette, majd páholymestere, Jászi Oszkár vett búcsút tőle

Bárczy István (1866-1943) – Budapest főpolgármestere, igazságügyminiszter

Bárdos Artúr (1882-1974) – rendező, intendáns, szakíró

Báróczy Sándor (1735-1809) – író, műfordító, testőrezredes

Batsányi János (1763-1845) – költő

Beke Manó (1862-1946) – matematikus, egyetemi tanár

Benczúr Gyula (1844-1920) – festőművész

Benedek Elek (1859-1929) – író, mesemondó

Benedek Marcell (1885-1969) – irodalom esztéta, író, az 1950-es betiltás idején a Magyarországi Symbolikus Nagypáholy nagymestere

Beregi Oszkár (1876-1965) – színész

Bernáth Aurél (1895-1982) – festőművész

Berzeviczy Albert (1853-1936) – miniszter, Magyar Tudományos Akadémia elnöke

Bessenyei György (1747-1811) – költő

Bíró Lajos (1880-1948) – író

Bláthy Ottó Titusz (1860-1939) – gépészmérnök, feltaláló

Bókay Árpád (1856-1919) – egyetemi tanár, nagymester

Bókay János (1858-1937) – orvos, egyetemi tanár, királyi udvari tanácsos, a modern hazai gyermekgyógyászat megteremtője

Bolgár Elek (1883-1955) – középiskolai tanár, diplomata

Born Ignác – geológus

Bölöni György (1882-1959) – publicista

báró Brukenthal Sámuel – Erdély kormányzója

Buchinger Manó (1873-1953) – szociáldemokrata országgyűlési képviselő

Búza Barna (1873-1944) – lapszerkesztő, költő

 

C

gróf Csáky Tivadar – katonatiszt, képviselő

Császár Imre (1864-1933) – színművész, a Nemzeti Színház örökös tagja

Csáth Géza – író, orvos, zenekritikus

Csemegi Károly (1826-1899) – büntetőjogász, az első magyar Btk., a részben 1961-ig érvényben lévő Csemegi-kódex megalkotója

Cserés Miklós dr. (1914-1981) – a rádió drámai osztályának vezetője

Csokonai Vitéz Mihály (1773-1805) – költő

 

D

Darvas József – író, politikus

Dénes György (1898-1962) – színművész

Devecseri Gábor (1917-1971) – költő, műfordító

Diószeghy Sámuel (1760-1813) – botanikus, református lelkész

Ditrói Mór (1850-1945) – színigazgató

Domanovszky Endre (1907-1974) – festő

gróf Draskovich János (1740-1781) – katonatiszt, kamarás, belső titkos tanácsos, páholyszervező

 

E

gróf Esterházy Ferenc – főkancellár

gróf Esterházy János – főmester

gróf Esterházy János Nepomuk – a Kormányzótanács tagja

herceg Esterházy Miklós – tábornagy, Haydn patrónusa

 

F

Feld Zsigmond (1849-1939) – színművész, színigazgató

Feleky Miklós (1818-1902) – színművész, rendező

Felsőbüki Nagy Pál – ügyvéd, parlamenti képviselő

dr. Ferencz József (1908.08.30.–1994.09.20.) - unitárius püspök, a Magyarországi Symbolikus Nagypáholy nagymestere

Ferenczy Béni (1890-1967) – szobrász, festőművész

gróf Festetich György (1755-1819) – a keszthelyi Georgikon alapítója

Feszty Árpád (1856-1914) – festőművész

Fodor József (1898-1973) – költő, szerkesztő

Frankel Leó (1844-1896) – hivatásos forradalmár

Fricsay Ferenc (1883-1951) – konzervatív politikus, legitimista

 

G

Gabányi Árpád (1875-1915) – színész, rendező

Gábor Andor (1884-1953) – író, költő, kuplé- és vígjátékszerző

Gál Gyula (1865-1945) – színművész, a Nemzeti Színház örökös tagja

Góth Sándor (1869-1946) – színművész, rendező, műfordító

Granasztói Pál (1908-1985) – író, építészmérnök

 

H

gróf Hadik András (1700-1790) – tábornagy

Hajnóczy József (1750-1795) – jogtudós, magyar jakobinus

Hajós Alfréd (1878-1955) – olimpiai bajnok, építész, a debreceni Aranybika szálló és a margitszigeti Sportuszoda tervezője

Halmi Ferenc – színész

Harsányi Zsolt (1887-1943) – író, újságíró, műfordító

báró Hatvany Lajos (1880-1961) – publicista, a Nyugat egyik megalapítója, irodalmi mecénás

báró Hatvany Bertalan – műgyűjtő

Hegedűs Gyula (1870-1930) – színész

Heltai Jenő (1870-1957) – író, újságíró, dramaturg, műfordító

Hevesi Sándor – színházi rendező, színigazgató

Hock János (1859-1936) – egyházi író, katolikus pap

Horn Ede (1825-1878) író, közgazdász, a szabadságharc alatt tábori rabbi, a zsidóság asszimilációjának harcosa

Horváth Mihály (1809-1878) – történetíró, kultuszminiszter, katolikus püspök

Hubay Jenő (1858-1937) – hegedűművész, zeneszerző, zenepedagógus

Huzella Elek (1915-1971) - Zeneszerző, filozófiai doktor, a Bartók szakiskola tanára.

 

I

Ignotus, Veigelsberg Hugó (1869-1949) – író, szerkesztő, politikus, a Nyugat egyik alapítója

Ignotus Pál (1901-1978) – író, lapszerkesztő

Ivánka Imre (1818-1896) – belső titkos tanácsos, nagymester

 

J

Jászi Oszkár (1875-1957) – író, politikus

 

K

Kadosa Pál (1903-1983) – zeneszerző és zongoraművész

Káldy Gyula (1838-1901) - Karmester, főrendező, színházigazgató, zeneszerző, zenei író

Kálmán Oszkár – énekes

Karinthy Frigyes (1887-1938) – író

Kármán József (1769-1795) – író

Kassák Lajos (1887-1967) – író, költő, festő

Kazinczy Ferenc (1759-1830) – író

Kerényi Károly (1897-1973) – klasszika filológus, egyetemi tanár

Kernstok Károly (1873-1940) – festőművész

Kisfaludy Strobl Zsigmond (1884-1975) – szobrászművész

Kiss József (1843-1921) – költő

Klapka György (1820-1892) – honvédtábornok

Komlós Aladár (1892-1980) – író, egyetemi tanár

Komor Vilmos (1895-1971) – karmester

Koródy András (1922-1986) – karmester

Kossuth Lajos (1802-1894) – kormányzó

Kosztolányi Dezső (1885-1936) – író, költő, műfordító

Kőrösi Csoma Sándor – Ázsiakutató, nyelvész

Kresz Géza (1846-1901)– orvos, a Mentőszolgálat alapítója

Kürti József (1881-1939) – színművész

Krompecher Ödön – sebész, egyetemi tanár

 

L

Laczkovich János (1754-1795) – magyar jakobinus

Lavotta János (1764-1820) – zeneszerző

Lavotta Rezső (1876-?) - Zeneszerző, 1922-32-ig a budapesti Nemzeti Színház karnagya

Lendvai Márton ifj. (1830-1875) - színművész

Liszt Ferenc (1811-1886) – zeneszerző, zongoraművész

 

M

Madzsar József (1876-1940) - publicista

Maleczky Oszkár (1894-1972) – operaénekes

Márai Sándor (1900-1989) – író

Margó Ede (1872-1946) – szobrászművész

Martinovics Ignác (1755-1795) - szerzetes, természettanár, császári tikosügynök

Mechwart András (1834-1907) – gépészmérnök

Mistéth Endre (1912 — 2006) - építészmérnök

Molnár Antal – zeneesztéta

Móra Ferenc (1879-1934) – író, múzeumigazgató

 

N

Nádasdy Kálmán (1904-1980) – operarendező, az Operaház főigazgatója

Nagy Endre (1877-1938) – író, konferanszié

Nagybaczoni Nagy Vilmos (1884-1976) – vezérezredes, honvédelmi miniszter

 

O

Ódry Lehel: baritonista, opera rendező, Erkel operaszöveg írója

Ódry Zuárd, a Magyar Mágusok Szövetségének elnöke, Gács Rezső(ke), azaz a későbbi Rodolfó felfedezője, mestere

báró Orczy József (1746-1804) – főispán

báró Orczy László – főispán

Ordódy György (1907-1956) - építészmérnök

Ormay Ferenc – énekes

 

P

herceg Pálffy Károly – kancellár, nagymester

Pálóczy Horváth Ádám (1760-1820) – író, műfordító

Pataki Jenő (1914-1998) – színész

Paulay Ede (1836-1894) – színész, rendező

Pfeiffer Ignác – műegyetemi tanár

báró Podmaniczky Frigyes (1824-1907) – politikus, akadémikus, a Fővárosi Közmunkatanács Elnöke

Poldini Ede (1869-1957) - Zeneszerző, zongoraművész. Legnagyobb sikerét a Farsangi lakodalom című vígoperájával aratta.

Polgár Tibor (1907-1993) - Zeneszerző, karmester

Pólya Tibor – festőművész, grafikus

báró Puky Miklós – kormánybiztos

Pulszky Ferenc (1814-1897) – archeológus, író, nagymester

 

R

Rabinovszky Máriusz (1895-1953) – művészettörténész, szakíró

gróf Ráday Gedeon (1713-1792) – belső titkos tanácsos, költő, irodalompártoló

Rakovszky István (1847-1910) – az Állami Számvevőszék elnöke

Ravasz László (1882-1975) – református püspök

Reinitz Béla (1878-1943) - Zeneszerző, zenekritikus. Ady verseinek egyik legkiválóbb megzenésítője. Bartók és Kodály művészetének elkötelezett propagátora.

Reményi Ede (1828-1898) - Hegedűművész, a szabadságharcban Görgey segédtisztje volt.

Réthy Mór – matematikus

Rékai Nándor (1870-1943) - Karmester, zeneszerző. A Budapesti Opera mélyhegedűse, majd karmestere, később első karnagya.

Róna József – szobrászművész

Róth Miksa – üvegfestő mester

 

S, Sz

Schöpflin Aladár (1872-1950) – író

Sebestyén Géza (1878-1936) – színművész

Serly Lajos (1855-1939) - Zeneszerző, karmester. Színházi karmester lett Brassóban és Kolozsvárott.

gróf Sigray Jakab ( 1760-1795) – jakobinus

Somló István (1902-1971) – színművész

Somogyi Béla (1868-1920) – újságíró, politikus

Supka Géza (1883-1956) – régész, művészettörténész, politikus, nagymester

Surányi Miklós (1882-1936) – író

Szabó Ervin (1877-1918) – könyvtárigazgató, társadalomtudós, a tudományos marxizmus első magyar ismertetője

Szabolcska Mihály (1862-1930) – költő, református lelkész

gróf Széchényi Ferenc (1754-1820) – a Nemzeti Múzeum és könyvtár alapítója

Székely Mihály (1885-1959) – énekes

Szende Pál (1879-1934) – ügyvéd, politikus, pénzügyminiszter

Szent-Györgyi Albert (1893-1986) – biokémikus, Nobel-díjas

Szentmarjay Ferenc (1767-1795) – magyar jakobinus

Szini Gyula (1876-1932) – író

Szobotka Tibor (1913-1982) – író

Szőnyi István (1894-1950) – festőművész

Sztehlo Gábor (1909-1974) - evangélikus lelkész, a Gaudiopolis és a Pax Gyermekotthon létrehozója, vezetője

Sztojanovics Jenő (1864-1919) - Zeneszerző, zenekritikus és újságíró. A Szt. István bazilika, majd a koronázó templom karnagya. Írt dalokat és egyházi zeneműveket is.

T

Tamási Áron (1897-1966) – író

Telcs Ede (1870-1948) – szobrászművész

Telepy Károly – festőművész

gróf Teleki László (1811-1861) – államférfi, drámaíró

gróf Teleki Sámuel (1739-1822) – erdélyi kancellár

gróf Teleki Sándor (1821-1892) – erdélyi kancellár, a marosvásárhelyi Teleki-téka megalapítója

Than Mór (1828-1899) – festőművész

Törzs Jenő (1887-1946) – színész

Türr István (1825-1908) – olasz királyi altábornagy

 

V

Valentiny Ágoston (1888-1958) – szociáldemokrata politikus, igazságügyminiszter

Vámbéri Rusztem (1872-1948) – jogtudós

Varannay Aurél (1900-1986) – publicista, gazdasági szakértő, legitimista

Vázsonyi Vilmos (1868-1926) – politikus, az általános választójog harcosa

Vedres Márk (1870-1960) – szobrászművész

Venetiáner Lajos (1867-1922) – a magyar zsidó irodalom jeles művelője, újpesti főrabbi

Verő György (1857-1941) - Író, zeneszerző, karmester. 1883-87-ig a pesti Népszínház rendezője volt. A magyar operett hőskorának egyik legismertebb szerzője.

Vikár Béla (1859-1945) – etnográfus, műfordító, népdalgyűjtő

 

W

Wekerle Sándor (1848-1921) – államférfi, miniszterelnök

 

X

Xantus János (1825-1894) – etnográfus

 

Z, Zs

Zathureczky Ede (1903-1959) - Hegedűművész, fiatalon már világhírű szólista

Zerkovitz Béla (1881-1948) - Zeneszerző, a Royal Orfeum színházi igazgatója

Zipernovszky Károly (1895-1949) – elektrotechnikus, feltaláló

Zsolt Béla (1895-1949) – író, publicista



Forrás: Kiszely Gábor “A leleplezett szabadkőművesség” (Korona Kiadó, Budapest, 2000.)

 

 

Híres magyar szabadkőművesek

A

Abafi-Aigner Lajos (1840-1909) – könyvkiadó, német és magyar nyelven írta meg a magyar szabadkőművesség történetét

Abonyi Géza (1892-1949) – színművész, több, mint három évtizedig a Nemzeti Színház tagja

Ábrányi Emil (1882-1970) - Karmester, zeneszerző, az Operaház igazgatója.

Ady Endre (1877-1919) – költő

Ady Lajos – pedagógiai szakíró

Ágai Adolf – humorista, lapszerkesztő

Ágoston Péter – jogtudós

Alpár Ignác (1875-1928) – építész, a késő eklektika mestere

gróf Andrássy Gyula (1823-1890) – miniszterelnök

Antal Gábor (1843-1914): teológiai akadémiai tanár, ref. püspök (Dunántúli Ref. Egyházkerület), förendiházi tag

Apáthy István – orvos

Aranka György (1737-1817) – író, költő

Auer Pál – Páneurópai Unió magyar elnöke

 

B

Balassa József (1864-1945) – nyelvész, a Magyar Nyelvőr szerkesztője, számtalan fonetikával foglalkozó munka és szótár szerzője; a Magyarországi Symbolikus Nagypáholy nagymestere

gróf Bánffy György – az Erdélyi református Egyház főgondnoka

Bánki Donáth (1859-1922) – műegyetemi tanár, feltaláló

Bányai Elemér, Zuboly (1875-1915) – újságíró, író. Az orosz fronton halt hősi halált. Budapesten Prohászka Ottokár püspök temette, majd páholymestere, Jászi Oszkár vett búcsút tőle

Bárczy István (1866-1943) – Budapest főpolgármestere, igazságügyminiszter

Bárdos Artúr (1882-1974) – rendező, intendáns, szakíró

Báróczy Sándor (1735-1809) – író, műfordító, testőrezredes

Batsányi János (1763-1845) – költő

Beke Manó (1862-1946) – matematikus, egyetemi tanár

Benczúr Gyula (1844-1920) – festőművész

Benedek Elek (1859-1929) – író, mesemondó

Benedek Marcell (1885-1969) – irodalom esztéta, író, az 1950-es betiltás idején a Magyarországi Symbolikus Nagypáholy nagymestere

Beregi Oszkár (1876-1965) – színész

Bernáth Aurél (1895-1982) – festőművész

Berzeviczy Albert (1853-1936) – miniszter, Magyar Tudományos Akadémia elnöke

Bessenyei György (1747-1811) – költő

Bíró Lajos (1880-1948) – író

Bláthy Ottó Titusz (1860-1939) – gépészmérnök, feltaláló

Bókay Árpád (1856-1919) – egyetemi tanár, nagymester

Bókay János (1858-1937) – orvos, egyetemi tanár, királyi udvari tanácsos, a modern hazai gyermekgyógyászat megteremtője

Bolgár Elek (1883-1955) – középiskolai tanár, diplomata

Born Ignác – geológus

Bölöni György (1882-1959) – publicista

báró Brukenthal Sámuel – Erdély kormányzója

Buchinger Manó (1873-1953) – szociáldemokrata országgyűlési képviselő

Búza Barna (1873-1944) – lapszerkesztő, költő

 

C

gróf Csáky Tivadar – katonatiszt, képviselő

Császár Imre (1864-1933) – színművész, a Nemzeti Színház örökös tagja

Csáth Géza – író, orvos, zenekritikus

Csemegi Károly (1826-1899) – büntetőjogász, az első magyar Btk., a részben 1961-ig érvényben lévő Csemegi-kódex megalkotója

Cserés Miklós dr. (1914-1981) – a rádió drámai osztályának vezetője

Csokonai Vitéz Mihály (1773-1805) – költő

 

D

Darvas József – író, politikus

Dénes György (1898-1962) – színművész

Devecseri Gábor (1917-1971) – költő, műfordító

Diószeghy Sámuel (1760-1813) – botanikus, református lelkész

Ditrói Mór (1850-1945) – színigazgató

Domanovszky Endre (1907-1974) – festő

gróf Draskovich János (1740-1781) – katonatiszt, kamarás, belső titkos tanácsos, páholyszervező

 

E

gróf Esterházy Ferenc – főkancellár

gróf Esterházy János – főmester

gróf Esterházy János Nepomuk – a Kormányzótanács tagja

herceg Esterházy Miklós – tábornagy, Haydn patrónusa

 

F

Feld Zsigmond (1849-1939) – színművész, színigazgató

Feleky Miklós (1818-1902) – színművész, rendező

Felsőbüki Nagy Pál – ügyvéd, parlamenti képviselő

dr. Ferencz József (1908.08.30.–1994.09.20.) - unitárius püspök, a Magyarországi Symbolikus Nagypáholy nagymestere

Ferenczy Béni (1890-1967) – szobrász, festőművész

gróf Festetich György (1755-1819) – a keszthelyi Georgikon alapítója

Feszty Árpád (1856-1914) – festőművész

Fodor József (1898-1973) – költő, szerkesztő

Frankel Leó (1844-1896) – hivatásos forradalmár

Fricsay Ferenc (1883-1951) – konzervatív politikus, legitimista

 

G

Gabányi Árpád (1875-1915) – színész, rendező

Gábor Andor (1884-1953) – író, költő, kuplé- és vígjátékszerző

Gál Gyula (1865-1945) – színművész, a Nemzeti Színház örökös tagja

Góth Sándor (1869-1946) – színművész, rendező, műfordító

Granasztói Pál (1908-1985) – író, építészmérnök

 

H

gróf Hadik András (1700-1790) – tábornagy

Hajnóczy József (1750-1795) – jogtudós, magyar jakobinus

Hajós Alfréd (1878-1955) – olimpiai bajnok, építész, a debreceni Aranybika szálló és a margitszigeti Sportuszoda tervezője

Halmi Ferenc – színész

Harsányi Zsolt (1887-1943) – író, újságíró, műfordító

báró Hatvany Lajos (1880-1961) – publicista, a Nyugat egyik megalapítója, irodalmi mecénás

báró Hatvany Bertalan – műgyűjtő

Hegedűs Gyula (1870-1930) – színész

Heltai Jenő (1870-1957) – író, újságíró, dramaturg, műfordító

Hevesi Sándor – színházi rendező, színigazgató

Hock János (1859-1936) – egyházi író, katolikus pap

Horn Ede (1825-1878) író, közgazdász, a szabadságharc alatt tábori rabbi, a zsidóság asszimilációjának harcosa

Horváth Mihály (1809-1878) – történetíró, kultuszminiszter, katolikus püspök

Hubay Jenő (1858-1937) – hegedűművész, zeneszerző, zenepedagógus

Huzella Elek (1915-1971) - Zeneszerző, filozófiai doktor, a Bartók szakiskola tanára.

 

I

Ignotus, Veigelsberg Hugó (1869-1949) – író, szerkesztő, politikus, a Nyugat egyik alapítója

Ignotus Pál (1901-1978) – író, lapszerkesztő

Ivánka Imre (1818-1896) – belső titkos tanácsos, nagymester

 

J

Jászi Oszkár (1875-1957) – író, politikus

 

K

Kadosa Pál (1903-1983) – zeneszerző és zongoraművész

Káldy Gyula (1838-1901) - Karmester, főrendező, színházigazgató, zeneszerző, zenei író

Kálmán Oszkár – énekes

Karinthy Frigyes (1887-1938) – író

Kármán József (1769-1795) – író

Kassák Lajos (1887-1967) – író, költő, festő

Kazinczy Ferenc (1759-1830) – író

Kerényi Károly (1897-1973) – klasszika filológus, egyetemi tanár

Kernstok Károly (1873-1940) – festőművész

Kisfaludy Strobl Zsigmond (1884-1975) – szobrászművész

Kiss József (1843-1921) – költő

Klapka György (1820-1892) – honvédtábornok

Komlós Aladár (1892-1980) – író, egyetemi tanár

Komor Vilmos (1895-1971) – karmester

Koródy András (1922-1986) – karmester

Kossuth Lajos (1802-1894) – kormányzó

Kosztolányi Dezső (1885-1936) – író, költő, műfordító

Kőrösi Csoma Sándor – Ázsiakutató, nyelvész

Kresz Géza (1846-1901)– orvos, a Mentőszolgálat alapítója

Kürti József (1881-1939) – színművész

Krompecher Ödön – sebész, egyetemi tanár

 

L

Laczkovich János (1754-1795) – magyar jakobinus

Lavotta János (1764-1820) – zeneszerző

Lavotta Rezső (1876-?) - Zeneszerző, 1922-32-ig a budapesti Nemzeti Színház karnagya

Lendvai Márton ifj. (1830-1875) - színművész

Liszt Ferenc (1811-1886) – zeneszerző, zongoraművész

 

M

Madzsar József (1876-1940) - publicista

Maleczky Oszkár (1894-1972) – operaénekes

Márai Sándor (1900-1989) – író

Margó Ede (1872-1946) – szobrászművész

Martinovics Ignác (1755-1795) - szerzetes, természettanár, császári tikosügynök

Mechwart András (1834-1907) – gépészmérnök

Mistéth Endre (1912 — 2006) - építészmérnök

Molnár Antal – zeneesztéta

Móra Ferenc (1879-1934) – író, múzeumigazgató

 

N

Nádasdy Kálmán (1904-1980) – operarendező, az Operaház főigazgatója

Nagy Endre (1877-1938) – író, konferanszié

Nagybaczoni Nagy Vilmos (1884-1976) – vezérezredes, honvédelmi miniszter

 

O

Ódry Lehel: baritonista, opera rendező, Erkel operaszöveg írója

Ódry Zuárd, a Magyar Mágusok Szövetségének elnöke, Gács Rezső(ke), azaz a későbbi Rodolfó felfedezője, mestere

báró Orczy József (1746-1804) – főispán

báró Orczy László – főispán

Ordódy György (1907-1956) - építészmérnök

Ormay Ferenc – énekes

 

P

herceg Pálffy Károly – kancellár, nagymester

Pálóczy Horváth Ádám (1760-1820) – író, műfordító

Pataki Jenő (1914-1998) – színész

Paulay Ede (1836-1894) – színész, rendező

Pfeiffer Ignác – műegyetemi tanár

báró Podmaniczky Frigyes (1824-1907) – politikus, akadémikus, a Fővárosi Közmunkatanács Elnöke

Poldini Ede (1869-1957) - Zeneszerző, zongoraművész. Legnagyobb sikerét a Farsangi lakodalom című vígoperájával aratta.

Polgár Tibor (1907-1993) - Zeneszerző, karmester

Pólya Tibor – festőművész, grafikus

báró Puky Miklós – kormánybiztos

Pulszky Ferenc (1814-1897) – archeológus, író, nagymester

 

R

Rabinovszky Máriusz (1895-1953) – művészettörténész, szakíró

gróf Ráday Gedeon (1713-1792) – belső titkos tanácsos, költő, irodalompártoló

Rakovszky István (1847-1910) – az Állami Számvevőszék elnöke

Ravasz László (1882-1975) – református püspök

Reinitz Béla (1878-1943) - Zeneszerző, zenekritikus. Ady verseinek egyik legkiválóbb megzenésítője. Bartók és Kodály művészetének elkötelezett propagátora.

Reményi Ede (1828-1898) - Hegedűművész, a szabadságharcban Görgey segédtisztje volt.

Réthy Mór – matematikus

Rékai Nándor (1870-1943) - Karmester, zeneszerző. A Budapesti Opera mélyhegedűse, majd karmestere, később első karnagya.

Róna József – szobrászművész

Róth Miksa – üvegfestő mester

 

S, Sz

Schöpflin Aladár (1872-1950) – író

Sebestyén Géza (1878-1936) – színművész

Serly Lajos (1855-1939) - Zeneszerző, karmester. Színházi karmester lett Brassóban és Kolozsvárott.

gróf Sigray Jakab ( 1760-1795) – jakobinus

Somló István (1902-1971) – színművész

Somogyi Béla (1868-1920) – újságíró, politikus

Supka Géza (1883-1956) – régész, művészettörténész, politikus, nagymester

Surányi Miklós (1882-1936) – író

Szabó Ervin (1877-1918) – könyvtárigazgató, társadalomtudós, a tudományos marxizmus első magyar ismertetője

Szabolcska Mihály (1862-1930) – költő, református lelkész

gróf Széchényi Ferenc (1754-1820) – a Nemzeti Múzeum és könyvtár alapítója

Székely Mihály (1885-1959) – énekes

Szende Pál (1879-1934) – ügyvéd, politikus, pénzügyminiszter

Szent-Györgyi Albert (1893-1986) – biokémikus, Nobel-díjas

Szentmarjay Ferenc (1767-1795) – magyar jakobinus

Szini Gyula (1876-1932) – író

Szobotka Tibor (1913-1982) – író

Szőnyi István (1894-1950) – festőművész

Sztehlo Gábor (1909-1974) - evangélikus lelkész, a Gaudiopolis és a Pax Gyermekotthon létrehozója, vezetője

Sztojanovics Jenő (1864-1919) - Zeneszerző, zenekritikus és újságíró. A Szt. István bazilika, majd a koronázó templom karnagya. Írt dalokat és egyházi zeneműveket is.

T

Tamási Áron (1897-1966) – író

Telcs Ede (1870-1948) – szobrászművész

Telepy Károly – festőművész

gróf Teleki László (1811-1861) – államférfi, drámaíró

gróf Teleki Sámuel (1739-1822) – erdélyi kancellár

gróf Teleki Sándor (1821-1892) – erdélyi kancellár, a marosvásárhelyi Teleki-téka megalapítója

Than Mór (1828-1899) – festőművész

Törzs Jenő (1887-1946) – színész

Türr István (1825-1908) – olasz királyi altábornagy

 

V

Valentiny Ágoston (1888-1958) – szociáldemokrata politikus, igazságügyminiszter

Vámbéri Rusztem (1872-1948) – jogtudós

Varannay Aurél (1900-1986) – publicista, gazdasági szakértő, legitimista

Vázsonyi Vilmos (1868-1926) – politikus, az általános választójog harcosa

Vedres Márk (1870-1960) – szobrászművész

Venetiáner Lajos (1867-1922) – a magyar zsidó irodalom jeles művelője, újpesti főrabbi

Verő György (1857-1941) - Író, zeneszerző, karmester. 1883-87-ig a pesti Népszínház rendezője volt. A magyar operett hőskorának egyik legismertebb szerzője.

Vikár Béla (1859-1945) – etnográfus, műfordító, népdalgyűjtő

 

W

Wekerle Sándor (1848-1921) – államférfi, miniszterelnök

 

X

Xantus János (1825-1894) – etnográfus

 

Z, Zs

Zathureczky Ede (1903-1959) - Hegedűművész, fiatalon már világhírű szólista

Zerkovitz Béla (1881-1948) - Zeneszerző, a Royal Orfeum színházi igazgatója

Zipernovszky Károly (1895-1949) – elektrotechnikus, feltaláló

Zsolt Béla (1895-1949) – író, publicista



Forrás: Kiszely Gábor “A leleplezett szabadkőművesség” (Korona Kiadó, Budapest, 2000.)

 

 


email
Szabadkőművesség - Martinovics páholy - siteice.com